Rokolya Gábor: A polgári közjegyzőség emlékezete 1875-1949
Akció!

Rokolya Gábor: A polgári közjegyzőség emlékezete 1875-1949

4 899.00 Ft

- +

A szerző ajánlása szerint a könyv megírásával eredeti célja az volt, hogy a mai közjegyzőség nevében emléket állítson elődeinknek, a hajdani királyi közjegyzőknek.

Kategóriák: ,

A kötet anyagának gyűjtése során folytatott kutatások azonban olyan adatokat is feltártak, amelyek túlmutatnak az eredeti szándékon, és egy igazságügyi szakma történetén keresztül a korabeli Magyarország életére, művelődéstörténetére vonatkozó adalékok bemutatását is lehetővé tették.

A magyar királyi közjegyzők pályaképének megrajzolása rávilágított arra, hogy a közjegyzők szakmai feladataik ellátásán felül tevékenyen részt vettek működési területük, városuk, vármegyéjük, illetve közvetve az egész ország társadalmi és kulturális életében. Soraik között éppúgy megtalálható akadémikus, nagykövet, miniszter, mint író, költő vagy éppen dramaturg és zeneszerző. Az 1848/49-es szabadságharctól kezdve a második világháborúig harcoltak a harctereken a haza szolgálatában. Ott voltak a millenniumi díszmenet bandériumaiban, II. Rákóczi Ferenc kassai temetésén, a New York-i Kossuth- és a budapesti Rákóczi-szobor avatásán. Egyházaik részére templomok építtetését szervezték és vezették, elősegítve ezzel a vallásos élet gyakorlását.

A magyar szabadság kivívását remélték azok a közjegyzők, akik részt vettek az olasz egységért vívott harcokban Garibaldi seregében, valamint a németek ellen szervezett Kiss János altábornagy és Tartsay Vilmos vezérkari százados által vezetett összeesküvésben. Azonban a társadalmi haladás érdekében vívott harcuk sem mentette meg őket az 1919-es proletárdiktatúra alatti meghurcoltatásoktól, 1945 után a közjegyzői kar módszeres szétverésétől. A közjegyzők osztoztak a magyar polgárság sorsában. Vagyonukat elvették, internálást és kényszerlakhely-kijelölést kellett elszenvedniük. Az üldözött családok lelkében a megőrzött tárgyi emlékeken keresztül ennek ellenére tükröződik az a jogos, éltető tudat, hogy a magyar társadalom életében haladó, vezető szerepet játszottak. E könyv lapjain a megszálló idegen csapatok és a rendőrség elől évtizedeken át féltve rejtegetett családi fényképek és közjegyzői emlékek is megjelennek. A leszármazottak sok esetben csak ezeket tudták elvinni kényszerű emigrációjukba.

Magyarországon 1949-ben szüntették meg a magánközjegyzőség intézményét, és véletlen, ám annál fontosabb egybeesésnek tekinthető, hogy e szomorú esemény hatvanadik évfordulójára jelent meg ez a kötet, ami erőt és hitet adhat a mai kor közjegyzőjének, hogy a társadalmi változásokkal összhangban ismét szabadfoglalkozású közjegyzőként láthatja el feladatát, és a társadalom iránt felelősséget érző polgárként dolgozhat. Az olvasó azonban sokkal több érdekességet is találhat a könyv lapjain, mivel a magyar kultúra, elsősorban a magyar irodalom számos, kevésbé ismert alkotása is őrzi e hivatás kiemelkedő egyéniségeinek emlékét. Mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek a magyar történelem elmúlt századai egy hivatás történetének szemszögéből nézve.

A könyv a Szép Magyar Könyv 2009 pályázatán a tudományos művek kategóriájában oklevelet, valamint grafikusi különdíjat nyert.

Start typing and press Enter to search

Shopping Cart

Nincsenek termékek a kosárban.